Darwin tévedése

Az elmúlt időszak meglehetősen strapás volt mindannyiunknak. Meg kellett tanulni mi az a nappal és éjszaka (ez még folyamatban van).

Felismerni anyát, apát, kitalálni, hogy milyen gyakran is esne jól a szopizás, mit csináljunk a közte levő időben és egyáltalán megszokni az esti fürdést (szintén folyamatban) nem is beszélve a 40 fokos hőségről.



fürcsi Apával



Aztán itt van még  Bora kutya érdeklődése, ami egyelőre néhány talpi szagolgatásban merül ki, persze csak azért mert mi nem engedünk többet. Egyébként nagyon ügyesen jelez az eb, ha a kiscsaj nyöszörögni kezd a szobájában Bobó azonnal ott terem.

Az első két hét arról szólt, hogy a Pici nappal aludt, éjjel 2 körül felébredt és onnan folyamatosan nyöszörgött, tekergett. Látszott, hogy fáj a hasa, hiába kakilt. Úgyhogy én két hétig nem aludtam, mert nappal próbáltam „élni” kicsit éjjel meg virrasztottam. Utánanéztem mi lehet a baj és megdöbbenve olvastam, hogy a csecsemők az első 3 hónapban nem vagy csak részben tudják feldolgozni a laktózt. Ez aztán remek, gondoltam jól kitalálta a természet és Darwin is elmehet a sunyiba az elméletével, hogy azok a jellemzők, amik hátráltatják egy faj fejlődését egyszer csak eltűnnek. Milyen morbid, hogy anyatejet eszik a baba, de nem tudja feldolgozni a laktózt.



a szüleim cumival is próbálkoztak...nem jött be



Mindezen én úgy kiakadtam, hogy nem nyugodtam, amíg legalább részmegoldást nem találunk. Ez idő alatt-első 2 hét-Kamilka köztünk aludt ill. tekergett éjjelente. Az ágy sajnos elég szűk volt így, Attilával csak oldalt tudtunk aludni és hát a nyöszörgés miatt, azt is csak felületesen. A védőnő Infacolt ajánlott (finom narancs ízű csepp), amit el is kezdtünk használni, talán használ…nem tudom. Aztán jött az indiai masszázs ötlet és végül úgy döntöttünk kipróbálunk egy éjszakát külön, mert lehet, hogy attól is felébred a baba,a hogy mi hánykolódunk az ágyban.



így alszom Anyán



És lássatok csodát! Első éjjel 4 órát aludt egy huzamban, azóta pedig 6, azaz HAT órát alszik a kis Drága. A masszázst pedig még el sem kezdtük!



Sangita Indiából

Időközben túl is vagyunk az első masszázs órán. Kamilka végigsírta szinte az egészet. Kakilt és pisilt is nagyot közben, úgyhogy izgalmas volt. Sangita nagyon kedves és igazán próbálta megnyugtatni Királylányt, de vigasztalhatatlan volt. Idő kell, amíg megszokja és élvezni fogja ezeket a mozdulatokat, meg hogy olajjal kenegetjük és hát végül is egy idegen néni tapizta szóval jogos volt a kiakadás. Maga a masszázs egyébként szimpatikus. Legközelebb már ketten csináljuk és a végén kapunk egy DVD-t. Remélem, tényleg kedvenc programunkká válik majd. Masszázs után sírókázott még a vállamon, evett és azóta alszik J



alulexponálva...sétálok



Már a második héttől minden este sétálni megyünk. Eddig babakocsiban, de holnaptól kipróbáljuk a hordozókendőt. Ugyanis elmentünk egy tanfolyamra és béreltünk egy kendőt. Nagy melegben sajnos nem nagyon tudjuk majd használni, mert Kamilkának nem volt komfortos az együtt izzadás, de lassan úgyis itt az ősz és akkor remek móka lesz ezzel járni-kelni.

Lássuk, mi vár még ránk. terveink közt szerepel a babaúszást előkészítő kádban úsztatás. Uszodába 3 hónapos kortól lehet menni, mert akkorra lesz meg minden oltás. Addig viszont lehet kádban gyakorolni, hogy ne legyen idegen a helyzet az usziban. Itt is kijönnek házhoz és megtanítják a merülést, meg mindenféle praktikákat. Jó lenne ezt is kipróbálni, persze figyelünk majd arra, hogy Kamilkának nem sok e ez a program. Bár elvileg a  víz nagy barátja kell, hogy legyen.

Az esti fürdetések egyébként egész jól mennek. Attila a programfelelős. Már csak néha sír, ha háton van, szemből pedig boldogan kapálódzik, szemmel láthatóan élvezi a dolgot.

Prince bácsi

Hát ennyi. És ma tudtam meg, hogy jön Prince a Szigetre…ez pedig az én külön vágyam, hogy átugorhassak a koncertre, ha Apa bevállalja a kislányt.

Végül is itt van egy ugrásra és úgyis beszéltük, hogy lesz majd egy fix nap a héten, amikor Attila előbb haza jön és együtt töltik a délutánt. Hát ez most este lenne, de bemelegítésnek talán jó. Én meg rohanok haza koncert után a Drágáimhoz J

Kamilka kedvéért itt egy kép Prince bácsiról, hátha mire felnő már ő is eltűnik a zenei evolúciónak köszönhetően.

u.i.: elnézést a suta szerkesztésért, egy kézzel csináltam, ráadásul a jobbal a másik foglalt :)

Nagy utat tettünk meg...

Család lettünk. Az ide vezető út nem volt könnyű, gyanítom Kamilkának sem, de mivel ez az ő naplója és még kiskorú, a kemény részleteket mellőzném itt.

A lényeg, hogy egy gyermek világrahozatala az egyik legnehezebb, de biztosan a legcsodálatosabb dolog a világon, mindkét szülőnek.

Külön büszke vagyok rá, hogy mindezt gátvédelemmel sikerült véghez vinnünk. Maga a kórházi procedúra kb 6,5 óra volt, ami egészen kezelhető lett volna, ha nem vagyok hulla fáradt attól, hogy már 24 órája nem aludtam előtte itthon a fájások miatt.

Eredmény: 54 cm, 3350 gramm, apgar 8/9

Sokan mondják, hogy szülés után az ember már nem emlékszik a fájdalomra. No, én ezt nem osztom, pontosan emlékszem mindenre (bár lehetett volna sokkal nehezebb is). Inkább úgy fogalmaznék, hogy akkora élmény utána (és azóta is) a karomban tartani, hogy legszívesebben le se tenném, oda se adnám másnak :) Elmondhatalan érzés, ahogy a kis tenyerét ráteszi a cicmre szopizás közben, ahogy vigyorog és "vezényel" és amikor hö-hög kakilás közben. Hát ennyit az áradozásról, aki még nem tette, mindenképp "próbálja ki", milyen érzés.

Vasárnap este van: családi idill. Bora kutya a helyén alszik, Kamilka itt szuszog mellettem, Attila meg ő mellette. Mi, modern szülők lévén a laptopunkat püföljük. Kíváncsi vagyok milyen éjszakánk lesz. Az elmúlt két éjjel egészen tűrhető volt (főleg a múlt éjszaka).

Kettőnk közt szépen aludt egész éjjel és csak kétszer ébredt fel kajálni. Mindezt sikerült úgy megszervezni, hogy Attila fel sem ébredt. Szüksége is van a pihenésre, mert főz, mos takarít és a reggeli szopi után felkel és babázik, hogy kompenzáljam a virrasztást és baba nélkül aludjak egy igazán nagyot, a következő etetésig.

Nagyon sokat jelent a segítsége, lelkesedése. Igyekszünk mindketten meghálálni ezt. Királylány ma pelenkázás közben gyorsan le is kakilta (póló és nadrág csere) sugárban...alakul az apa-lánya kapcsolat :)

Hát első bejelentkezésnek ennyi lenne. Köszönjük a sok-sok jókívánságot és szorítást. Ne haragudjatok, ha valakinek még mindig nem válaszoltam vagy nem hívtam vissza, de nagyon sűrű egyelőre minden. Most még picit szeretnénk magunkban lenni, megszokni az új életet, örülni egymásnak, emészteni a történteket, de aztán ne kíméljetek. Gyertek majd látogatóba babázni vagy csak úgy dumcsizni.